Gyík zenekar (LP)

by Gyík zenekar

/
  • Streaming + Download

    Includes high-quality download in MP3, FLAC and more. Paying supporters also get unlimited streaming via the free Bandcamp app.

      name your price

     

1.
2.
3.
04:10
4.
04:02
5.
03:43
6.
7.
8.
03:41
9.
10.
11.

about

A Gyík zenekar új albuma - az első két év összefoglalása, kronológiai sorrendben összefűzve

credits

released November 26, 2014

Gyík zenekar - Gyík zenekar (LP)

Felvétel / keverés: Dióssy Ákos // Metropol Studio/Citysound Stúdió (2012-2014)
kivéve a 11. szám: Widosub remix
Borító: Lakatos István

Gyík zenekar:
Nagy Viktor – rap/szöveg
Balogh Borsa – gitár, cajon, beatbox, loopok
Lukovich András – gitár

Közreműködő vendégművész: Nagyváradi Nelli

Köszönet mindenkinek, aki segíti a munkánk!

Gyík zenekar - 2014

tags

license

all rights reserved

about

Gyík zenekar Budapest, Hungary

A Gyík zenekar 2012-ben alakult Budapesten. Egy MC-vel, két gitárral, és egy looper-pedállal bármihez képest másmilyen zenét játszunk.

Nagy Viktor – rap/szöveg
Balogh Borsa – gitár, beatbox, loopok, cajon
Lukovich András – gitár
... more

contact / help

Contact Gyík zenekar

Streaming and
Download help

Track Name: Üveges oázis
Üveges oázis mellkasom takarja,
Piskóta tallér, papírdobozos manna.
Tablettás a lélek, és üveges a lejtő,
Mi megterem a semmin, napszám talaja meddő.
Felkapcsol naplámpa, a füzér kialszik,
Egy távolba nézést küldök a másik Duna partig,
Padlótól a gáz, mint villanytól a plafon,
Reggel fél hét van, régóta tart a napom.
Elszöktem az éjből a nappal lett ködszürke,
Mióta kilőttek az űrbe nem vagyok már olyan fürge
Elszöktem az éjből, a nappal lett ködszürke,
Mióta kilőttek az űrbe nem vagyok már olyan fürge

Szó a szóhoz, kép a képhez, mégis hangyás az adás,
Monoton gyilkoló hanggal felszippant egy hasadás.

Elballagnak a napok, és rájuk intek béke van,
Az eszeveszett tombolásnak búcsút intek boldogan,
Tombolán a tomporát, ha megnyerem ma én vagyok
A lobotómiás gyűlésen a legboldogabb agy halott.
Adj egy szárat, had vezessem magamat ma céltalan.
Tompa falnak ütközéstől, elrepedt pár érfalam,
Életlen az öntudat, de vídiakő pult alatt,
Ha kígyókkal megmarat, én viszem, mi megmaradt.
Zsákban a zsibbadás, fullad a folyóba,
Kontinens kőszikla, csapódik bolygókba,
Hol idill hol róka, hollót a nyúl hozza,
Szájában, toll és vér, boltokban plüss bomba.
Zsákban a zsibbadás, fullad a folyóba,
Kontinens kőszikla, csapódik bolygókba,
Hol idill hol róka, hollót a nyúl hozza,
Szájában, toll és vér, boltokban plüss bomba.

Szó a szóhoz, kép a képhez, mégis hangyás az adás,
Monoton gyilkoló hanggal felszippant egy hasadás.

Arról álmodtam esténként,
Hogy majd elkezdem lepkénként,
Összegyűjteni a világot,
És mindent egy vitrinbe bezárok.

Szó a szóhoz, kép a képhez, mégis hangyás az adás,
Monoton gyilkoló hanggal felszippant egy hasadás.
Track Name: Babilon
Ha bőrfotelből háborúzol, a kezed nem lesz véres
onnan azt látod, aki koldul, innen azt is, aki éhes
a társadalmi rétegek szimbolikus utcája
középen megállok körbe nézek a világra
lent az elátkozott negyed mélyen a létminimum alatt
aki itt született örökre itt is marad
kölykök szökőkútból isznak és a szemétben játszanak
furcsa hogy mégis boldognak látszanak
fent a milliárdos dühöng, hogy az mégse járja
hogy a greenpeaceesek tüntetnek, hogy bezárjon a gyára
mert mit számít a föld, és mit számít az ég
ameddig élek, és szolga van elég
akit meg 17 évesen otthonról kidobnak
és lopnia kell, hogy egyen te azt nevezed rossznak
jól tudom én, hogy amit tesz az ne kevés
de jól tudom hogy milyen az elkeseredés
lehet, hogy bonyolultnak látszik az álszent idillben,
itt egyszerűnek tűnik az utcai idillben,
hogy a rabszolgaság nem múlt el, maximum csak papíron
de minden este táncolok, míg le nem omlik Babilon.

Minden éjjel, csak táncolok a falakon,
ameddig le nem omlik Babilon
minden ember csak élhessen szabadon
ezt az egyet akarom

Én vagyok a rossz na hello hello bemutatkozom
nesze egy újabb rímadag, nem lassan adagolom
csak ráhányom a világra, és aki eszi veszi
Vikasz a szöveg mágiáját kirakatba teszi
lesz itt móka, hébe-hóba, jó ebédhez szól a nóta
kereken nevetek mindenen, és nem vezényszóra
szövegem a nyugalom, és nem ural az unalom
ha kezemben a mikrofon, a szövegben a hatalom
füstös képernyőmön tudod a THC a hír
annyit ér mint eszkimónak a kibaszott fókazsír
mindenki figyelem, adom ez a tietek,
a díszcsomagot hozzád baszom, aztán pedig viheted
eddig szaroztam sok évet és félgőzzel toltam,
tudtam, hogy máshoz nem értek, de a rapre is szartam
de most belekezdek, ez csak a felvezetés volt
több száz szöveg arra elég, hogy a tűzön lángol.


Minden éjjel, csak táncolok a falakon,
ameddig le nem omlik Babilon
minden ember csak élhessen szabadon
ezt az egyet akarom
Track Name: Kisvilág
ez a kisvilág csak egy álomkép
a hajnal fényétől meg majd széjjel ég
rájössz arra majd hogy mennyit ér
mennyit kapsz tőle és mennyit kér
gyere el velem nézd a kék egyet
a zöld füst aljában némán kéreget
elmerengsz ősi képeken
hajótörött vagy egy beton tengeren
van aki eredeti van aki másolat
van aki élvezi van aki másolat
van akin átmehetsz akár egy mű babán
van aki törékeny mint egy porcelán
ez pont olyan mint a filmeken
a víz alján néma végtelen
ez pont olyan és mégis más
egy átkozott kényszer megoldás
mert csak előre lépsz és hátra jutsz
szívsz egyet és a sárba buksz
felugrasz és az égre lépsz
a jövő ára a múltba vész
az elveszett emlékek könyvét fellapozom
mi eltorzult bennem it megtudhatom
de hiába nézem a jót nem találom
az egész olyan mint egy betépett álom

ágy fölött lebegő hatalmas lepedő
rajta az angyalok hül le a levegő

meglovagoltam egy csillagot
és közben néztem hogy múlnak a hajnalok
a tányér mellett a csontokon
a tv helyett én mormolom
hogy reggel van és reggel lesz újra
miért nincs itt valaki aki a nyakamat gyúrja
madarak a zajban füstfelhő a hajban
én meg csak fekszem függönnyel takartan
mert van akit szeretek és van aki van
az élet játszik és hagyom magam
ott leülni ami nincs sehol
van aki tűr van aki elhajol
van ami tompán élesebb
van hogy a másnaposság az édesebb
mint a csókok a bókok a falon a pókok
átsuhan a szobán és egy üveget bontott
téli reggel így márciusban
egy parti végén csak ülök kussban
enyém a hajnal hol mindenki alszik
megáll az idő és több ezer percig
kering egy gondolat mi oldja gondomat
milyen a végtelen ha ilyen egy pillanat
agyamba illanó tintával írnak
az este kockái képregénnyé hullnak
Isten adta de csak az Ördög tudja
meddig kering még újra-újra
Isten adta de csak az Ördög tudja
meddig kering még újra-újra

ágy fölött lebegő hatalmas lepedő
rajta az angyalok hül le a levegő
Track Name: Atlantisz
Halál virága illatára
a nap kinyílik mint infra lámpa,
belülről felfaló alvó állat,
a minden szelleme fogja vállad.
Nyakamban lógó sötét talizmán,
vágtatunk egy villám hangján,
mászol létrán az ég felé,
büszkeséged az ördögé.
Nyálkás felhőkön keresztül
veled együtt minden elmerül,
belső világom süllyed máris,
elrejtett második Atlantisz.

Nem tom' mi van kint, és nem tom'
mi van bent, ne tom' mi van idebenn a fejemben.

Ragasztó enged, napkorong zuhan,
keresi mindenki hol lehet,
riporter kíváncsi, utána surran, bottal piszkálja két gyerek.
Vérvörös vízben hínárok között, halraj tűnteti el,
mi rejlik a furcsa képek mögött az engem már nem érdekel.
Fejemben házak süllyedtek el, oltárok, templomok,
mivel bennem van az egész, bárhol otthon vagyok.
Volt ott állat és növény, talán ember?
Mosta víz hideg kövén a fény már nem kell.
Én teremtettem, és süllyesztettem el,
2. Atlantiszt a lelkem nyelte el.

Nem tom' mi van kint, és nem tom' mi van bent,
nem tom' mi van idebenn a fejemben.
Track Name: feat. Nagyváradi Nelli - Egyél a fáról
Lapraszerelt álmok közül a legszebb is csak pozdorja,
akkor vesznek komolyan, ha mindenki kiposztolja.
Táncoló áramlat, tövig tolt vészcsengő,
szeretem ha esik, olyan tócsába merengő.
Fürdésre jelölték, rodostói halastót,
közmunkások kaparásszák aszfaltról a döglött jót.
Jég fedi a kihajtót, csúszkálnak a kerekek,
a kukába Tesco-s szánkót dobálnak a gyerekek.
Rosszabbak a leletek, mióta eszik az agyamat,
az aprócska zöld ördögök, pár száraz morzsa megmaradt.
Azok lennének én magam, dia lencsék közt ég hajam,
mi égre vetíti két szavam, mit nem tud senki se, se én magam.
Gyújts szelet és égesd lélegzetem el,
akkor ölelj magadhoz mikor mindenki lökne el.
Gyújts szelet és égesd lélegzetem el,
akkor ölelj magadhoz mikor mindenki lökne el.

Egyél a fáról - mondta és nevetett -
a földi lét szarja ennyi csak a szeretet.
Hagyom ma fájni mert mulandóan gyönyörű,
megeszi a májamat minden nap egy keselyű.

Elkergetem a világot, oda hova akarom,
azt mondták, hogy ne nyisd ki, de le is tört a lakatom.
A nakatomi toronyházas atlétában csapatom,
azt hiszem az idén még nem láttam a Balatont.
Elviccelem a dalokat, írogatom a szarokat,
4.-en építkeznek, a kávémban a vakolat.
Elhiszem, hogy szabad vagyok, lehet saját térfogatom,
egyszemélyes forradalom, egész nap a brét lógatom.
Mint az a kínai papír szar, úgy szállnak el a lelkek,
de valahogy szarok rá, nálam fókuszban a mellek.
Ha kellek főzzél teát, aztán az idő züllött bomba,
felrobban és ezer repesz állt a karomba.
A szagelszívó zsírral hangolt halk orgonája
az egyetlen mit hallok, míg kávét főzök a konyhába.
Az aranyhal nem sárga, bocsánat ez dráma,
lassan eldőlök a szobámba.
Track Name: Földre ejtett doboz
Mindenki úszik a többivel,
a remény hal meg utoljára,
lábam alatt végtelenbe,
kacska ringyón futó járda.
Mániásan mának ástam utána a tévedés,
hullámtörött gyenge lábam, nehéz ma a révülés.
Gyúlj fel villany, szóljál TV, modern varázslat, nagy csodák,
dolgozz sokat, de éhbérért tört fel sarkon a Skodát.
Skandináv a lányka látom, kell mellette nagykabát,
szatírként a Kecske hágón ijesztgetsz egy nagymamát.
Piroskának kosarában bolond gomba nem vitás,
talán azért mert korán van, szemem attól ily csipás.
Eső mossa, essen Ő is, hajó ha nem vitorlás,
kiszáradva dől a kőris múlt időre áldomást.
Ittunk, tátogj csillagtáncos, play back van a hang helyett,
gyönyörű szép álca város ma estére adj helyet.

Földre ejtett dobozból kigurulnak a nappalok,
az éjszakai emlékek közt nem tudom, hogy hol vagyok.

Üveggolyó földrészeket vettél,
tűzmadárnak tűzfészket kerestél,
Nagytestvért a kisebbel etettél, átöleltél, késeddel szerettél.
Most táncolni hívlak,
üveghegyek gőgös tetejére,
hol a lélek arctalan, a kurta farkú malac meg csak neveldében hízik hangtalan.
Mesék helyett CSI-ra alszol el,
egy kínaiban vett kép az ágyad fölött,
dobozba zárod mindazt mi jó,
a szerelem csak társas maszturbáció.
Zabálj mer' van, edd meg a holdat, koplaljon a gyerek ne Te,
ne hagyj holnapra.
Pár forintért barátokat szereztél,
öreg szülőt otthonokba tettél,
tűzmadarat vízzel leöntöttél.

Földre ejtett dobozból kigurulnak a nappalok,
az éjszakai emlékek közt nem tudom, hogy hol vagyok.

Műanyag fák alatt,
narancsra rátapad zöld penészdarab,
TV-ből pár adat szőnyegre hullik, mint halványuló csillagok
rajtuk mezítláb nyugodtan járhatok.
Játékból testet ölt, fészekben ülve költ,
reggel madárrá vált, és elrepült.
Aki ma földön száll,
holnap az égben jár,
minden ébredés, gyönyörű kishalál.
Néha itt vagyok, ha a nap ragyog,
talpamban szálkák a csillagok.
Magányos orgián gépek morognak rám,
csak emlékek töltik a kis szobám.

Ki a földön száll holnap az égben jár,
aki az égben száll az a földön jár.
Track Name: Ha nem tudod leírni (bonus hommage track)
Ha nem tudod leírni, csak klisékhez szaladnál
sok szó árnyékában csendben megmaradnál.
Mert amit nem lehet leírni, azt bevallani nem lehet,
a szó csupán eszköz, mi a gondolatban felnevet.

Szeretnék én lenni a legutolsó áruló,
ki önmagára húz lapot, és a huzattól bekábuló
pillanat csak hozzád száll, hálóval is foghatod,
a hálóban az öntudat, cápa, harcsa, bal csapott.
A csekkek meg, fenékig! Ami marad az a harag,
meg a túrkáló polcáról levett kolduskalap.
Ez az alap, de még fussa a kávéházi sörre,
annyit tudsz hogy medve vagy még mindig medvebőrbe.
Rám igyunk előre, mert elég rám a kabát,
az őszinte ütemet, a villamos adja alád.
Elcsapott egy verda, de csak az új cipőm bánta,
mért lenne drága az élet, ha oly olcsó a dráma.
Itt a számla, vegyed számra az elveszett időket,
soha nem veheted vissza, mert túl olcsón adtad őket.
Amit kaptál azt elittad, és elteltek az évek,
pár menyből lopott pillanat, pár ócskán leélt élet.

semmi más nem érdekel, csak beállni még ma éjjel
és hajnalban a bokszzsákot másnaposan verni széjjel.
Nem tudok aludni, míg be nem szívok újra,
s mint tetű rágta bodza ág, lehullok az útra.

Csendes a város ha hallgat a víz,
hömpölygő szavak, ez ostoba kvíz.
Féltékeny vagy a fél téglákra,
mert ha eláznak nem esnek négykézlábra.
Diktátorok aktáinak minden lapja tiszta vér,
öklöm néma vaskorong, néha ezt azt felcserél.
Elhagytam a téli utcát, álmatlan az izzadás,
40 fokos júliusban, sportfröccs és némi látomás.
Mutatók közt évszázadok, még egy nap a melóba,
ártatlan kis reccsenés, megint ráléptem a telómra.
Sűrűn lakott ez a város, most mégis milyen lehagyott,
nem látják, hogy fejük fölött ellebeg egy tetszhalott.
Vérnyomástól vörös szemű, felfújható krokodil,
kezemben egy borospohár tökéletes az idill.
Bicikliről lebillenve, megreccsen a humerusz,
hazaérve forró kávé, rajtam Homéros mamusz.

És semmi más nem érdekel, csak beállni még ma éjjel
és hajnalban a bokszzsákot másnaposan verni széjjel.
Nem tudok aludni, míg be nem szívok újra,
s mint tetű rágta bodza ág, lehullok az útra.